Sziasztok!
Megmondom őszintén, nem így terveztem ezt a nyarat, edzés szempontjából. Nagyon jó nyár volt, sok minden történt, de talán pont ez volt az leginkább, ami az edzés rovására ment. Kicsit rossz érzésem van amiatt, hogy ennyire elhanyagoltam a blogot is, de örömmel tapasztaltam, hogy még annak ellenére is voltak rendszeres látogatóim, hogy július 4-én írtam az utolsó bejegyzésemet. Azt hiszem, ez ad egy kis plusz lendületet is a továbbiakban. Kell is ez a lendület, mivel a nyáron nagyon elkényelmesedtem. Nem azt mondom, hogy teljesen leálltam az edzéssel, de igencsak foghíjasra sikerültek az edzéshetek. Persze, a nyaralás, edzőtábor, ilyen-olyan programok is megborították a rendszert, de úgy éreztem, a motivációm nagyon megcsappant. Talán ezzel volt a legnagyobb probléma. Időm ugyanis volt, mint a tenger, nyári szünet lévén, gondoltam, majd tudok edzeni bőven. De hát talán mindenki számára ismerős már, hogy minél több ideje van az embernek, annál jobban szét is tud folyni... Hát velem sajnos pont ez történt a nyáron. Voltak jó időszakok, amikor viszonylag rendszeresen lement 1-2 hét, de aztán megint jöttek az egyre nagyobb kihagyások, a motiválatlanság, erőtlenség. Sokszor csak egy-két kiegészítő gyakorlatot végeztem, mert egyszerűen nem volt lelkierőm többre. Volt is miatta bűntudatom, ami persze tovább csökkentette a motivációt. De ezt biztosan mindenki átélte már, aki komolyabban foglakozott valamivel.
További problémának érzem így utólag, hogy talán túl sok felé forgácsolódott az energiám. Egész sok érdekes kiegészítő gyakorlatot vettem be az edzésbe, ami az elején kifejezetten motiváló és érdekes volt! Ezeket természetesen továbbra sem dobom a kukába, mivel nagyon fel tudják dobni az unalmas edzéseket, ráadásul a specifikusabb gyakorlatoknak is meg vannak az előnyeik. Viszont arra is rájöttem már, hogy a motiváció visszaállításához elsősorban nem is feltétlenül a sokféle, változatos gyakorlat szükséges, sokkal inkább a sikerélmény és a rendszeresség visszaállítása. A rendszerességet pedig csak a kisebb-nagyobb sikerekkel lehet fenntartani. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy akármennyire is vonzóak és érdekesek a kiegészítő gyakorlatok, akármennyire is kevésnek tűnik most ez az edzésmennyiség, egy ideg visszatérek az alapokhoz, és szinte kizárólag csak a Mesterhatos gyakorlatait végzem! Persze, vannak gyakorlatok, amiket szintén nagyon elhanyagoltam, gondolok itt akár a Fegyencedzés 2. kötetében szereplő Vádli vagy Alkar gyakorlataira. Ezeket szintén nagyon szívesen folytatnám, mert úgy érzem, rengeteg elmaradásom van ilyen téren. Viszont most a rendszeresség az első, amihez egyszerű program kell! Úgyis lesz még időm fejlődni a többi gyakorlattal is, elvégre ez egy élethosszig tartó edzésforma. Próbálok tehát az alapgyakorlatokra koncentrálni és azokban fejlődni.
"Az elitet csak az különbözteti meg az összes többitől,
hogy bárki másnál jobb az alapokban."
Tervezem a továbbiakban, hogy visszafogom magam, és rendszeres időközönként visszatérek ehhez a fajta alapedzéshez, csak hogy ne essek megint a túlbonyolítás majd megunás hibájába. Köszönöm a rendszeres látogatást, ez azt mutatja, van igény az írásaimra! Igyekszem rendszeresen naplózni az edzéseket, de a nyári bejegyzéseket egyelőre nem pótolom, majd talán idővel. Igaz, nem is az egyes edzések a lényegesek, inkább maga a folyamat...
